Vikmentes
hu | en
blog | 2016. szeptember 18., 17:00

A húsevők betegsége a köszvény?

| 2016. március 23., 09:00


Deprecated: preg_replace(): The /e modifier is deprecated, use preg_replace_callback instead in /home/viktorta/public_html/sys/lib.php on line 414

A köszvényt a húsevők betegségeként ismerik, ami sok embert elriaszt a fehérjedús, vagy épp a paleo táplálkozástól. Most ennek járunk utána, hogy valóban a húsok és a tenger gyümölcseinek fogyasztása az oka a betegség kialakulásának?

 

A köszvény kialakulásában a nyugati orvoslás a húsfogyasztást tartja első számú forrásnak, így az orvosok gyakran óva intenek a paleolit táplálkozástól is.

 

A köszvény a vérben felszaporodott húgysav kiválása az izületekbe és kötőszövetekbe, melynek következménye izületi duzzanat, gyulladás, fájdalom. A köszvény egy fájdalmas betegség, amely érintheti bármelyik izületet vagy szövetet, de leggyakrabban a nagy lábujj lábközép csontjának izületében, a sarokban vagy a térdben jelentkezik.

 

Régen a köszvény a jómódúak betegsége volt, ennek köszönhető az a hiedelem, hogy a sok hústól alakul ki. A vizsgálatok azonban bizonyították, hogy ha a köszvényes beteg minimalizálja a húsfogyasztást, a húgysav szintje akkor sem csökken.

 

A húgysav normál szintje férfiaknál 2,4 – 6,0 mg/dl, a nőknél 3,4 – 7,0 mg/dl. A húgysav a purin végső bomlásterméke. Purin nagy mennyiségben fordul elő húsokban, tenger gyümölcseiben és néhány zöldségben, mint a spárga, karfiol, spenót, gomba.

 

A természeti népekben ugyancsak magas a húgysavszint, még sincs közöttük köszvényes, de amint áttérnek a nyugati étrendre, azonnal drámai mértékben megnő a a köszvényesek száma – hasonlóan a cukorbetegség kialakulásához.

 

A táplálkozási ajánlások hozzávetőleg napi 0,8 g fehérje fogyasztását írják elő testsúly kilogrammonként. Ez egy 75-80 kg súlyú felnőtt férfi esetében például 60-65 g fehérje egy nap. Hogy segítsünk a számolásban: 100 g húsban átlagosan 20 g fehérje van, 1 db tojásban pedig 13 g.

 

A paleo étkezésnek nem kikötése, hogy húst együnk hússal. A változatosság elve itt is fontos szempont és meg is valósítható, mert rengeteg alapanyag közül lehet választani és a paleo receptek megannyi lehetőséget kínálnak, legyen szó reggeliről, ebédről, vacsoráról.

 

Az anyagcsere folyamatok során a fehérjéből termelődő húgysavat a vese választja ki. A fokozott fehérjefogyasztás valóban emeli a húgysav vese által történő kiválasztását, azonban egy jól működő vese esetében, ez nem emeli meg a vér húgysav szintjét, hanem egyszerűen kiürül.

 

Azonban ha a vesénk nem jól működik, a húgysav kiválasztása is zavart szenved, a vér húgysav szintje emelkedik, ez pedig tovább károsíthatja a vesét. A vesefunkciók romlásának hátterében valójában a metabolikus szindróma áll: magas vérnyomás, inzulinrezisztencia, magas vércukorszint, amely nem a fokozott fehérje, hanem a túlzott finomított szénhidrát fogyasztásából alakul ki.

 

Fontos tény még, hogy a húgysav a szervezetünk egyik leghatékonyabb antioxidánsa, a káros oxidációs folyamatok több mint 50%-át a húgysav semlegesíti. Védő hatású az idegrendszeri betegedések ellen és rákellenes hatása is ismert.

 

A paleolit életmódot folytató embereknél a magas húgysavszinttel jó vesekiválasztás jár, azaz megfelelő egyensúly alakul ki, hogy a szervezet élvezhesse a magas húgysavszint előnyeit, de ne alakuljon ki köszvény. A nyugati táplálkozás azért vezet köszvényhez, mert nem csak a húgysavszintet növeli, hanem jelentősen lerontja a vese húgysavkiválasztását.

 

Minél több C-vitamint fogyaszt valaki, annál kisebb az esélye a köszvényre. A kávé fogyasztása ugyancsak védőhatású. Vigyázni kell azonban az alkoholfogyasztással, különösen a gyakori sörfogyasztás emeli a húgysavszintet. Továbbá a magas fruktóztartalmú és nagy mennyiségű finomított szénhidrát fogyasztása növeli a betegség kialakulásának kockázatát.

 

A paleolit táplálkozás megszünteti az inzulinrezisztenciát, a hiperinzulinizmust és fogyáshoz vezet. Mindez már önmagában csökkenti a húgysav termelődését és fokozza a kiválasztódását.